Ismét bebizonyosodott, hogy mennyire kultúrbölény vagyok, nem értettem Varga Edit néni bársonyos invitálását. Aztán kiderült, hogy töltelékek lettünk a besztercei delegáció tányérján, megtöltve a sorokat.
Hűnejem könnyesre röhögte magát engem az őrületbe kergetve. De ez már csak igy szokott lenni ilyenkor. Utolsó halálos csapás a román nyelven történő felolvasás volt, amit csak a besztercei (furcsa utóízű) pálinka enyhített.
A szöcsi hogy megváltozott, te jó isten....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése