Vannak versek...

amikből csak részletekre emlékszem, de nagyon tetszettek valamikor.
Egy ilyet most megtaláltam:

Kiss József: Egy sír

Valahol messze,
Valaha régen,
Megástak egy sírt
Temető-szélen.
Fája elsüppedt,
Hantja behorpadt,
Ki nyugszik ottan,
Azt én tudom csak –
Én tudom csak.

Nem jártam arra,
De odaszállnék;
Nem láttam soha,
De rátalálnék:
Valami titkos
Erő él kennem,
Az megmondaná:
Merre kell mennem –
Merre kell mennem.

Te alszol ottan,
Édes jó anyám!…
Kietlen gond közt,
Sivár éjszakán. –
Ha éltem sorát
Meghányom-vetem:
Hej, azt a sírt be
Meg is könnyezem –
Be megkönnyezem!

Fejfájással indult a nap

Egy szombat indulását nem így képzeltem, fej fájás, hátfájás - kataflam.

Lányom Bécsben, fiaim itthon. Párom konyhában robotol...

Még mindig ki vagyok esve az időből...

Néha úgy érzem (most is) hogy a mátrix része vagyok.
A gyerekeim rángatnak vissza a valóság talajára....

( Be fogok kattanni? )

Nézem az emberek arcát, néha már mániákusan, ez a legújabb amit felfedeztem magamon. Próbálom kiolvasni belőle, hogy ők is olyanok e mint én, emberek..., éreznek, fájnak, örülnek. Nem látok rajtuk semmit, de semmit.... csak mennek előre....kitt-katt ketyeg az óra, futnak a napok és az évek...és az emberek csak mennek, csak mennek...

Az autó elszigetel. Mióta nem BKV járok, kevesebb benyomás ér. Érdekes. Nó nem hiányzik a BKV, de mennyire megváltoztatja az életforma az életet.

Érdekes.

Kiestem az időből

Régóta nem írom a blogot. Nincs mentségem, de nem is kell. Hangulat kérdése ése ezek szerint nem volt hangulatom rá.
Most megjött kicsit.
Úgy néz ki a cégünk beleolvad a cégcsoport egyik cégébe. 2009-ben kb. 80 millió veszteséget produkáltunk (produkáltattak velünk), tavaly 12 millás eredmény volt.
Megint válaszút. Kirúgnak-nem rúgnak, átvesznek, akarom e hogy átvegyenek? stb...
Sok sok lebegő kérdés...
1 év múlva már csak történelem, de hol van még az az év barátaim?

Ősz van